Nem tudom mennyire „mértékadó” a véleményem hiszen ez életem első bringaszállitója, ha nem számolom az ezt megelőző pántos, logós, a kombi hátsó ajtajára műanyag lapokkal fixált förmedvényt, amivel már a garázsból sem mertem kitolatni annyira nem tűnt biztonságosnak a kerékpár cipeléshez.

Bevallom, amikor először megláttam, hogy az Uebler is mindössze egyetlen ponton találkozik a vonóhoroggal, hasonló gondolataim támadtak, és félve tettem meg vele az első pár száz métert. Azóta viszont, ha kell, ha nem, viszem magammal a bringát, megnyugtató érzés, hogy szilárdan és rezenéstelenül áll mögöttem a két kerekű, arról nem is beszélve, hogy megérkezés után, miközben a többiek még imbolyogva próbálják leaplikálni a kocsi tetejéröl a biciklit, én már rég hajtom a pedált. Egyszerűen bámulatos a precizitása, egyszerűsége és a profizmusa. Többet ad, mint amit az ember elvárna egy bringatartótól és bátran kijelenthetjük, hogy presztizs értékű, amikor az ember megérkezik vele.

Kovács „Koko” István, Olimpiai és Világbajnok bokszoló, WBO alelnök

Előző cikk„A fel- és lecuccolás alig vesz igénybe több időt, mint egy közepesen gyors Forma-1-es kerékcsere.”
Következő cikk„A vonóhorog önmagában egy elképesztő hasznos védőbástya, jelentősen növelve a biztonságot és biztonságérzetet.”